Az ébredés nehéz.Mint,ahogy az is,ha belenézünk a szürke minden napjainkba.Gyötrelmes valóság.Nem baj.Csak jöjjön a színpad,jöjjön a show.El fog jönni meglátod az is.Az ablakon nézek kifelé,s látom az udvart.A reggel és a felkelő nap így együtt nagyon szép.Nem borult az ég.Nincs rosszkedv.Madarak csicsergését hallani odakintről,mivel hogy tavasszal az ablak nyitva áll,így jobban hallatszanak a különböző hangok.Az órára nézek,majd nagyon lassan elkezdek bepakolni a táskámba.Különböző irkák,könyvek.Mindezek elengedhetetlenek az iskolai tanuláshoz.Hoppá!!Ma lesz zene óra.Az órarend szerint.Vajon mi lesz a tantárgy anyaga.Bármi lehet szerintem.Oly mindegy.Minden érdekel,ami a zenéhez közel áll.Így hát elrakom a kotta füzetet is.Örömömre szolgál,hogy ilyen okos emberek éltek valamikor,akik feltalálták a zenét.Dúdolgatok,fütyörészgetek valami újat.Ezt már én írtam.Most született meg a fejemben.És fülbemászó.Ez már valami.El fogom énekelni a színpadomon is.Csak még írok hozzá szöveget.Pam,pam,pam...ra-pam,pa,pam...S elindulok vidáman az iskolába afféle jókedvű bohóc módjára.Remélem a tanárok észreveszik a jó kedvemet.Csak tudnák milyen jó volt a hangverseny az éjjel.Fények,csillogás,siker,boldogság...Ezek mind bennem élnek minduntalan.Talán megjegyzem a tanulás is ilyen jól fog menni,ha már ennyire jó a kedvem.Bizony jól kell teljesítenem a leckékből is,mint a koncerten,mert csak így lesz kerek a világ.Láss csodát.A tanár néni csengetés után bejött a tanterembe.Hát mit ad Isten,engem szólított fel,hogy feleljek a tantárgy anyagából.Méghozzá az egy héttel ezelőttiből.Mert így rá fog jönni mennyire tudok visszamenőleg.Felálltam,és nézek jobbra,nézek balra.Nem súg senki sem.Kis idő múltán a tanító néni ráunt és leültetett."Egyes!!"mondta.És hozzátette:"Látom édes gyerekem,hogy állandóan elmászkál a tekinteted.Sosem vagy itt.Legközelebb figyelj jobban."Üveges szemeimmel ülök a padomban,s megint csak a beton darab jut az eszembe.Meddig megy ez így?Örökre.Vár a zene óra.Kotta füzet elővéve.Tanár úr kérem én készültem."Na de ne most"-mondja ő,a zenetanár.Kiválogatja a neki tetsző szimpatizánsait.Mi ez,politika?Akár az is lehetne,mert ugyanaz megy itt is,mint a híres nevezetes parlamentben.Politika.Pedig nem kéne.Kialakítja a kórusát.Főleg lányokból állót.Mivel,hogy fiú egy sem énekel a lány kórusban.Elkezdik a dalt.Szép.Ez tetszik,csak nem lenne némelyik olyan hamis.Bár ott állhatnák közöttük,mint mély basszus hangú fiú.Ez sem fogja megismerni a bennem rejlő tehetséget,az már biztos.De meg igérem én is ott leszek feljebb a dobogón...egyszer.Ezek meg ott ügyetlenkednek a zenetanár vezényletével.Nekem nem kellene politikusnak,az biztos...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése